 |
| Vendel atyám versét mondja 2007. decemberében |
Először is, négy zsebem van
legkedvesebb nadrágomban…
Az első üresen ásít
rajta egy nagy lyuk világít…
másodikat békén hagyom –
hogy tovább is lyukasodjon.
Sajnos ez meg, a harmadik,
lyukas az is, nemcsak rémlik…
Kezem negyedikhez érve,
tömnék mindent, belefér-e?
Rágógumit (alig használt!)
– zsemlyemorzsát, kártyanaptárt.
Ez egy madzag, kis darabka,
kár lenne, ha kimaradna…
színes kavics, gumipertli…
ő is itt fog kitelelni!
Ezüstpapír (összegyűrve)
jó kis helyét megbecsülje…!
Ez itt meg mi? – nagyon ragad…
rágógumis legódarab!
Egy gyerekzseb oly esendő…
nem fér bele már zsebkendő…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése