Szóval így hívják. Most már ezt is tudom. Oda-vissza értelmes, sőt. Ugyanaz. Most már túl vagyunk 11. 11. 11. 11:11:11-en is, és kiderült, novemberben már volt egy ilyen. 2011. 11. 02. Ugyanez igaz nem csak számokra, hanem természetesen betűkre, vagyis szavakra, mondatokra is.
A legismertebb:
- Indul a görög aludni.
...és néhány (számomra) ismeretlen:
- Aki takarít rám, az a mártír, a Katika. (Így igaz.)
- Barbara arab rab. (Hamár az elébb a közeli Keletet citáltam ide.)
- Indul a kutya s a tyúk aludni. (Na, tessék. Így is teljesül.)
Minderről eszembe jutott a tegnapi párbeszédem Vendellel. A diszlexiáról volt szó. – Aztán van olyan is – fűzi tovább a szót –, mint például (itt egy közös ismerősünk neve szerepelt), aki meg nem tud fejben összeadni két háromjegyű számot sem. – Na, hogy is hívják az olyat? Egy röpke gondolat az illetőre, majd röhögve odabököm: – Buta. (Persze ő a diszkalkuliára gondolt. Így tényleg sokkal jobban hangzik, miközben nem kétlem, hogy létezik ez a "betegség".)
