Figyelemre méltó módon zongorázik egy ujjal. (1890. május 8.)
Tizenöttől harmincig az ember húszéves. (1890. június 28.)
A nyárspolgároktól való irtózás nyárspolgári dolog. (1889. április 10.)
A nyárspolgárok mindig a többiek. (1890. január 28.)
Ha fölismerik a "stílusomat", ez azért van, mert mindig ugyanazt csinálom, sajnos! (1891. augusztus 3.)
A szabad ember engedje meg magának néha azt a szabadságot, hogy szolga legyen. (1892. január 27.)
A barátság két olyan ember házassága, akik nem fekhetnek le egymással.
(1892. október 5.)
A barátság olyan szerelmes madár, amelynek levágták a farkát. (1896. december 30.)
Igazságot csak egyet ismerek: egyedül a munka boldogít. Ez az egyetlen dolog, amiben biztos vagyok, de mindig megfeledkezem róla. (1908. április 15.)
Vannak pillanatok, amikor minden sikerül. Nem kell megijedni: elmúlnak.
(1908. október 30.)
Egy jegyzetnek többet kell mondania egy oldalnál is. Ellenkező esetben haszontalan. (1908. október 30.)
Ezek a jegyzetek, amelyeket nap mint nap papírra vetek, szerencsés elvetélései azoknak a rossz műveknek, amelyeket megírhatnék. (1896. november 9.)
Amikor valamely mondás nem szellemes, azt mondják róla, hogy mélyértelmű.
(1908. december 13.)
(Kedvenc részletek Jules Renard naplójából. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1967)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése